A thanjavuri udvarból nézve a Brihadeeswarar-templom vimánája csökkenő emeletekből álló piramisként emelkedik, nagyjából 66 méter magasra. A szintek ritmikusnak, szinte matematikusnak hatnak. Ebben az esetben van egy írásos hagyomány, amellyel ezt a benyomást összevethetjük.
A vastu purusha mandala
A dél-ázsiai építészeti értekezések, a shilpa- és vastu shastrák leírják, hogyan kell a telket négyzetrácsra osztani. A széles körben tanulmányozott Mayamata és Manasara olyan rácsokat tárgyal, mint a 64 mezős manduka és a 81 mezős paramashayika. A rács fölött a vastu purusha alakja fekszik, egy kozmikus lény, akinek teste a négyzetekre van leképezve; a központi mezőket Brahmának és a szentélynek tartják fenn.
Ez egy dokumentált tervezési módszer. Meghatározza, hová kerülnek a falak, a szentélyek és az ajtók, és a alaprajzot kozmológiához köti. Azt viszont nem garantálja, hogy egy-egy templom pontosan egyetlen szöveget követ. A regionális iskolák, a helyi céhek és a későbbi toldások is hagytak nyomot.
Kör és négyzet Pekingben
A pekingi Mennyek Temploma 1420-tól, a Yongle-császár alatt épült, és a klasszikus kínai gondolkodás egy kifejezésére utal: az ég kerek, a föld négyzet alakú. A Termésimádó Csarnok négyzet alakú, sarkos falakkal határolt terület közepén áll; a déli határfal négyzetes, az északi ívelt.
A Kerek Dombos Oltárt kőgyűrűk borítják, amelyeket a kilenc többszöröseiben számoltak; a kilenc a legnagyobb páratlan egyjegyű szám, és a császárhoz kötik. A számszimbolika itt az akkori kozmológiával és a szándékos számolással igazolható. Érdemes megjegyezni a restaurálás történetét is: a Termésimádó Csarnok 1889-ben leégett, majd újjáépítették, így mai faszerkezete nem Ming-kori.
Tájolás és az égbolt
Angkor Wat nyugatra néz, és a napéjegyenlőségek környékén a nap a nyugati töltésútról nézve a központi torony közelében kel fel. Az igazodás megfigyelhető. Kidolgozottabb állítások, például hogy a mérések a négy hindu korszakot kódolják, Eleanor Mannikka 1996-os tanulmányából származnak, és a szakértők között továbbra is vitatottak.
Kandariya Mahadeva, Khadzsuraho
Körülbelül 1030-ban épült a Csandella-dinasztia uralkodása alatt; főtornyát számos kisebb másolattornyok veszik körül, ami a nagara stílus elismert jellemzője.
Fraktál-minta?
A modern szerzők az önhasonló tornyokat fraktálként írják le. Ez hasznos hasonlat, de a középkori szövegek a rendszert saját fogalmaikkal írják le, nem a modern matematika nyelvén.
Amikor nem a szimmetria a szabály
A nara-i Hórjú-dzsinél, Japánban az ötemeletes pagoda és a főcsarnok egymás mellett áll a nyugati szentélykörzetben, nem pedig egyetlen központi tengely mentén. Ez az aszimmetrikus elrendezés eltér a korabeli számos kínai és koreai templomalaprajztól. Emlékeztet arra, hogy a „szakrális geometria” nem egyetlen egyetemes stílus. Minden hagyomány a maga módján egyensúlyozza ki épületeit.
„Az alaprajzot mérjük le, ne a fényképet.”A Part Riddle Garden bizonyítékkezelési szabályzata
Nézze meg, hogyan öröklődtek ezek az arányok a tervezési szabályzatokban és építési kézikönyvekben, vagy térjen vissza a megépített mintákhoz.
Forrásjegyzetek
- Bruno Dagens (ford.), Mayamata: An Indian Treatise on Housing, Architecture and Iconography.
- Prasanna Kumar Acharya, a Manasara fordításai.
- Eleanor Mannikka, Angkor Wat: Time, Space, and Kingship (1996).
- UNESCO-dossziék: Great Living Chola Temples; Temple of Heaven; Khajuraho Group of Monuments; Buddhist Monuments in the Hōryū-ji Area.